Amikor először találkoztam Szép Mikivel, rögtön arra gondoltam a régi külföldi bringázásainak anekdotáit hallgatva, mennyire szeretném, ha olyan jó ismerősökké válnánk, annyira bizalmába fogadna, hogy én is részt vehessek ilyen kalandokban, vele együtt tekereghessek. Neki, illetve a Szép Kerékpár Szaküzlet és Szerviznek már akkor nagyon komoly respektje volt kecskeméti bringás körökben, mind a szakmai felkészültségét, mind az emberi hozzáállását illetően. Most pedig tizenakárhány év után itt vagyunk, megannyi közös bringázás után, amiben akadt hazai is bőven, na meg Erdély, Kárpátalja, Szerbia, Olaszország, Ausztria, és hát ezek nagy része már Józsa Zoltán barátunkkal kiegészülve. Számtalan kaland, és felejthetetlen élmény után, és minden bizonnyal előtt is: A megállíthatatlan nevetés a Borsai-hágón, Temesvárról hazafelé nyolcvan kilométer viharos ellenszélben és 5-6 fokos folyamatos esőzésben, száguldás le a Hargitáról éjszakai sötétségben, alvás juhakolban, vagy épp a szentantalfalvi romtemplomban… No és persze együtt álmodtuk meg, hogy Kecskemétet évente egy napra Balatonná változtatjuk, így lett a SZÉP Kihívás immár jól csengő márkanév, az alföldi bringások Balaton-köre.
/Barna Imre/